Egy új kormányzási modell

A demokrácia a kormányzás szintjén válik teljessé.

A demokrácia nem érhet ott véget, hogy több politikai közösség bejut a Parlamentbe. A sokféle társadalmi nézőpontnak kormányzati szinten is meg kell jelennie.

A hét vezetőből álló tanács fokozatos megújulása
Közös kormányzás. Szélesebb társadalmi képviselet.

Négy alapelv

Közös kormányzás. Szélesebb képviselet. Folytonosság. Megújulás.

Közös kormányzás

A kormányzati irányt nem egyetlen emberként a miniszterelnök határozza meg, hanem 7 vezető alakítja közösen.

Szélesebb képviselet

A társadalom különböző politikai nézőpontjai ne csak a Parlamentben, hanem a kormányzás alakításában is megjelenhessenek.

Folytonosság

A kormányzás ügyvitelének tapasztalata, tudása és felelőssége ne tűnjön el minden választási ciklus végén.

Megújulás

A vezetői testület fokozatosan változzon, így rendszeresen megjelenhessenek új társadalmi igények és politikai irányok.

A modell

7 vezető, közös miniszterelnöki felelősség

A jelenlegi, egyszemélyes miniszterelnöki szerepkört hét vezetőből álló úgynevezett Miniszterelnöki Tanács gyakorolná.

Nem 7 egymással versengő miniszterelnökről, és nem pártok által utasítható pártdelegáltakról lenne szó, de még csak nem is egy hagyományos nagykoalíció lenne.

A cél olyan kormányzati csúcs létrehozása, amelyben több politikai nézőpontnak kell együttműködnie, és egyik vezető sem kényszerítheti rá egyedül a saját világképét az országra.

1

Megosztott hatalom

A miniszterelnöki szerepkör nem egyetlen emberhez kötődne, hanem 7 vezető közösen gyakorolná.

2

Közös döntés

A 7 vezető közösen alakítja a kormányzati irányt, és közösen irányítják a minisztereket is.

3

Fokozatos megújulás

A vezetői testület nem egyszerre cserélődik le. A részleges rotáció egyszerre őrzi meg a folytonosságot és biztosít rendszeres korrekciót.

Nem az a kérdés, hogy ki legyen a következő kétharmados vezető. Az a kérdés, hogyan hozhatunk létre olyan közjogi rendszert, amely nem a táborok szembenállására épül, hanem a közös ügyek közös rendezését állítja a politika középpontjába.

Van már ilyen valahol a világon?

Svácjnak nincs miniszterelnöke.

Svájc szövetségi kormányát 7, egymással egyenrangú tanácstag alkotja. A kormányzati döntéseket testületként hozzák, és egyik tag sem áll tartósan a többiek fölött.

A szövetségi elnöki szerepet évente más tanácstag tölti be. Az elnök vezeti az üléseket és képviseli az országot bizonyos eseményeken, de nem rendelkezik a többi tanácstagnál erősebb döntési joggal.

A 7 vezető modell ehhez hasonlóan abból indul ki, hogy a kormányzat legmagassabb pozícióját sem feltétlenül egyetlen embernek kell betölteni és egy konszenzusos kormányzás nagyobb társadalmi megelégedettséghez vezet.

A közös pont a testületi kormányzás: több, egyenrangú vezető közösen viseli az ország irányításának felelősségét.

Nem a svájci rendszer másolata

Miben térne el a 7 vezető modell a svájci modelltől?

Közvetlenebb választói döntés

Svájcban a Szövetségi Tanács tagjait a Parlament választja meg négy évre.

A 7 vezető modellben a Parlamentbe jutott pártok jelölése után közvetlenül az állampolgárok döntenének arról, kik kerüljenek a Miniszterelnöki Tanácsba.

Fokozatos tisztújítás

Svájcban a tanácstagok megbízatása négy évre szól, és újra megválaszthatók. Nincs előre rögzített, kétévenkénti részleges csere: a tagok gyakran több cikluson keresztül hivatalban maradnak, a megüresedő helyeket pedig külön választással töltik be.

A 7 vezető modellben ezzel szemben minden vezető hat évre kapna megbízatást, és kétévente két hely, négyévente pedig 3 hely újulna meg. Így a folytonosság nem pusztán a személyek újraválasztásától, hanem magától a szerkezettől függne.

Eltérő patthelyzeti megoldás

A svájci Szövetségi Tanács konszenzusra törekszik, de ha teljes egyetértés nem alakul ki, a testület többségi döntést is hozhat. A megszületett döntést ezután valamennyi tanácstagnak közösen kell képviselnie.

A 7 vezető modellben a konszenzus erősebb követelmény lenne. Ha egy jelentős kérdésben ismételt egyeztetés után sem születik közös álláspont, nem a tanácson belüli többség kerekedne felül, hanem a kérdést népszavazásra kellene bocsátani.

Nem hagyományos nagykoalíció

Mi a különbség a 7 vezető modell és egy nagykoalíció között?

A nagykoalíció több párt időszakos politikai megállapodása. A pártok közösen alakítanak kormányt, elosztják egymás között a tisztségeket és egy közösen kialkudott program alapján próbálnak együttműködni.

Ez az együttműködés addig tart, amíg a pártok fenntartják a megállapodást. Ha valamelyik fél kilép, a koalíció és akár az egész kormány is felbomolhat.

A 7 vezető modell ezzel szemben nem alkalmi pártmegállapodás, hanem az állam működésének állandó szerkezete lenne. A közös kormányzás nem a pártvezetők jóindulatától vagy egy koalíciós szerződés fennmaradásától függne.

Nem pártkvóták

A pártok jelölteket állítanának, de nem kapnának automatikus helyeket, és nem osztanák fel egymás között a hét vezetői pozíciót.

Nem pártdelegáltak

A megválasztott vezetők nem a jelölő párt utasításait hajtanák végre, hanem önálló közjogi felelősséggel tartoznának. De a pártalapú jelölésük politikai irányultságukat jól mutatná.

Nem időszakos alku

A közös vezetés akkor is fennmaradna, ha a tanácstagok között politikai vita alakul ki. A nézetkülönbség nem bontaná fel magát a kormányzati szerkezetet.

Miért van rá szükség?

Magyarországnak nem újabb győztesre, hanem egy kiegyezésre van szüksége.

Megítélésünk szerint Magyarországon a demokrácia válságba jutott. A politikai közösségek egyre kevésbé közös államként, egyre inkább egymás legyőzésének terepeként tekintenek az országra.

A jelenlegi rendszer arra ösztönzi a politikai szereplőket, hogy ne együtt keressenek működő megoldásokat, hanem megszerezzék a teljes kormányzati fölényt, majd kiszorítsák a másik oldalt a döntések alakításából.

Ez a logika minden újabb választással újratermeli a konfliktust. A győztes attól tart, hogy elveszíti mindazt, amit megszerzett, a vesztes pedig abban válik érdekeltté, hogy a kormányzó oldal mielőbb megbukjon.

A következő korszak feladata ezért nem pusztán egy újabb kormányváltás, hanem az, hogy a magyar politikai közösségek egy kiegyezés során megbékéljenek, és ennek keretében az ország irányításának felelősségét is újragondolják.

A kiegyezés nem egyetlen politikai oldal győzelmét, hanem annak elfogadását jelentené, hogy Magyarország több politikai közösség közös országa.

Az egymás legyőzésére épülő állami működés helyett a közös kormányzás kultúráját kell felépíteni.

Egy kiegyezés csak akkor lehet tartós, ha nem pusztán politikai ígéret marad, hanem a kormányzás szerkezetében is megjelenik.

Ennek intézményi megoldása lehet a 7 vezetős modell.

A működés részletei

Hogyan választanánk meg a vezetőket, és hogyan döntenének?

A részletes javaslat bemutatja a kétlépcsős választást, a közös döntéshozatalt, a kétéves rotációt, a hatéves megbízatást és a miniszterekkel való együttműködést.

A döntések ellenőrzése

Magyarországon a korrupció kérdésének rendezése nélkül nehéz tartós politikai megújulást elérni.

Egy új kormányzási modell önmagában nem old meg minden problémát. Bármilyen vezetői rendszer csak akkor működhet hosszú távon, ha a közösség képes ellenőrizni a döntéseket és számon kérni azok következményeit.

A demokrácia nem ér véget a választás pillanatában. A választóknak nemcsak a vezetők kiválasztására, hanem a döntések követhetőségére és ellenőrzésére is szükségük van.

Ezért a 7 vezető modell mellett olyan digitális döntési rendszerre van szükség, amely biztosítja, hogy a fontos kormányzati és közjogi döntések nyomot hagyjanak, ellenőrizhetők legyenek, és ne lehessen őket utólag egyszerűen eltüntetni.

A demokrácia nemcsak a vezetők kiválasztásáról szól, hanem a vezetők ellenőrzésének képességéről is.

Egy demokratikus rendszer ereje nemcsak abban mérhető, hogyan választja ki a vezetőit, hanem abban is, hogyan képes ellenőrizni őket.

Koncepció

Ez egy társadalmi párbeszédre invitáló kezdeményezés.

A 7 vezető modell egy közjogi javaslat, amelynek részletes kidolgozásához alkotmányjogi, közigazgatási és társadalomtudományi szakértők együttműködésére, valamint széles körű társadalmi párbeszédre lenne szükség.

A cél nem egy előre lezárt megoldás bemutatása, hanem egy olyan irány felvetése, amelyről szakmai és társadalmi vita indulhat.

Kapcsolat és együttműködés