Közös kormányzás
A kormányzati irányt nem egyetlen emberként a miniszterelnök határozza meg, hanem 7 vezető alakítja közösen.
Egy új kormányzási modell
A demokrácia nem érhet ott véget, hogy több politikai közösség bejut a Parlamentbe. A sokféle társadalmi nézőpontnak kormányzati szinten is meg kell jelennie.
Négy alapelv
A kormányzati irányt nem egyetlen emberként a miniszterelnök határozza meg, hanem 7 vezető alakítja közösen.
A társadalom különböző politikai nézőpontjai ne csak a Parlamentben, hanem a kormányzás alakításában is megjelenhessenek.
A kormányzás ügyvitelének tapasztalata, tudása és felelőssége ne tűnjön el minden választási ciklus végén.
A vezetői testület fokozatosan változzon, így rendszeresen megjelenhessenek új társadalmi igények és politikai irányok.
A modell
A jelenlegi, egyszemélyes miniszterelnöki szerepkört hét vezetőből álló úgynevezett Miniszterelnöki Tanács gyakorolná.
Nem 7 egymással versengő miniszterelnökről, és nem pártok által utasítható pártdelegáltakról lenne szó, de még csak nem is egy hagyományos nagykoalíció lenne.
A cél olyan kormányzati csúcs létrehozása, amelyben több politikai nézőpontnak kell együttműködnie, és egyik vezető sem kényszerítheti rá egyedül a saját világképét az országra.
A miniszterelnöki szerepkör nem egyetlen emberhez kötődne, hanem 7 vezető közösen gyakorolná.
A 7 vezető közösen alakítja a kormányzati irányt, és közösen irányítják a minisztereket is.
A vezetői testület nem egyszerre cserélődik le. A részleges rotáció egyszerre őrzi meg a folytonosságot és biztosít rendszeres korrekciót.
Nem az a kérdés, hogy ki legyen a következő kétharmados vezető. Az a kérdés, hogyan hozhatunk létre olyan közjogi rendszert, amely nem a táborok szembenállására épül, hanem a közös ügyek közös rendezését állítja a politika középpontjába.
Van már ilyen valahol a világon?
Svájc szövetségi kormányát 7, egymással egyenrangú tanácstag alkotja. A kormányzati döntéseket testületként hozzák, és egyik tag sem áll tartósan a többiek fölött.
A szövetségi elnöki szerepet évente más tanácstag tölti be. Az elnök vezeti az üléseket és képviseli az országot bizonyos eseményeken, de nem rendelkezik a többi tanácstagnál erősebb döntési joggal.
A 7 vezető modell ehhez hasonlóan abból indul ki, hogy a kormányzat legmagassabb pozícióját sem feltétlenül egyetlen embernek kell betölteni és egy konszenzusos kormányzás nagyobb társadalmi megelégedettséghez vezet.
A közös pont a testületi kormányzás: több, egyenrangú vezető közösen viseli az ország irányításának felelősségét.
Nem a svájci rendszer másolata
Svájcban a Szövetségi Tanács tagjait a Parlament választja meg négy évre.
A 7 vezető modellben a Parlamentbe jutott pártok jelölése után közvetlenül az állampolgárok döntenének arról, kik kerüljenek a Miniszterelnöki Tanácsba.
Svájcban a tanácstagok megbízatása négy évre szól, és újra megválaszthatók. Nincs előre rögzített, kétévenkénti részleges csere: a tagok gyakran több cikluson keresztül hivatalban maradnak, a megüresedő helyeket pedig külön választással töltik be.
A 7 vezető modellben ezzel szemben minden vezető hat évre kapna megbízatást, és kétévente két hely, négyévente pedig 3 hely újulna meg. Így a folytonosság nem pusztán a személyek újraválasztásától, hanem magától a szerkezettől függne.
A svájci Szövetségi Tanács konszenzusra törekszik, de ha teljes egyetértés nem alakul ki, a testület többségi döntést is hozhat. A megszületett döntést ezután valamennyi tanácstagnak közösen kell képviselnie.
A 7 vezető modellben a konszenzus erősebb követelmény lenne. Ha egy jelentős kérdésben ismételt egyeztetés után sem születik közös álláspont, nem a tanácson belüli többség kerekedne felül, hanem a kérdést népszavazásra kellene bocsátani.
Nem hagyományos nagykoalíció
A nagykoalíció több párt időszakos politikai megállapodása. A pártok közösen alakítanak kormányt, elosztják egymás között a tisztségeket és egy közösen kialkudott program alapján próbálnak együttműködni.
Ez az együttműködés addig tart, amíg a pártok fenntartják a megállapodást. Ha valamelyik fél kilép, a koalíció és akár az egész kormány is felbomolhat.
A 7 vezető modell ezzel szemben nem alkalmi pártmegállapodás, hanem az állam működésének állandó szerkezete lenne. A közös kormányzás nem a pártvezetők jóindulatától vagy egy koalíciós szerződés fennmaradásától függne.
A pártok jelölteket állítanának, de nem kapnának automatikus helyeket, és nem osztanák fel egymás között a hét vezetői pozíciót.
A megválasztott vezetők nem a jelölő párt utasításait hajtanák végre, hanem önálló közjogi felelősséggel tartoznának. De a pártalapú jelölésük politikai irányultságukat jól mutatná.
A közös vezetés akkor is fennmaradna, ha a tanácstagok között politikai vita alakul ki. A nézetkülönbség nem bontaná fel magát a kormányzati szerkezetet.
Miért van rá szükség?
Megítélésünk szerint Magyarországon a demokrácia válságba jutott. A politikai közösségek egyre kevésbé közös államként, egyre inkább egymás legyőzésének terepeként tekintenek az országra.
A jelenlegi rendszer arra ösztönzi a politikai szereplőket, hogy ne együtt keressenek működő megoldásokat, hanem megszerezzék a teljes kormányzati fölényt, majd kiszorítsák a másik oldalt a döntések alakításából.
Ez a logika minden újabb választással újratermeli a konfliktust. A győztes attól tart, hogy elveszíti mindazt, amit megszerzett, a vesztes pedig abban válik érdekeltté, hogy a kormányzó oldal mielőbb megbukjon.
A következő korszak feladata ezért nem pusztán egy újabb kormányváltás, hanem az, hogy a magyar politikai közösségek egy kiegyezés során megbékéljenek, és ennek keretében az ország irányításának felelősségét is újragondolják.
A kiegyezés nem egyetlen politikai oldal győzelmét, hanem annak elfogadását jelentené, hogy Magyarország több politikai közösség közös országa.
Az egymás legyőzésére épülő állami működés helyett a közös kormányzás kultúráját kell felépíteni.
Egy kiegyezés csak akkor lehet tartós, ha nem pusztán politikai ígéret marad, hanem a kormányzás szerkezetében is megjelenik.
Ennek intézményi megoldása lehet a 7 vezetős modell.
A működés részletei
A részletes javaslat bemutatja a kétlépcsős választást, a közös döntéshozatalt, a kétéves rotációt, a hatéves megbízatást és a miniszterekkel való együttműködést.
A döntések ellenőrzése
Egy új kormányzási modell önmagában nem old meg minden problémát. Bármilyen vezetői rendszer csak akkor működhet hosszú távon, ha a közösség képes ellenőrizni a döntéseket és számon kérni azok következményeit.
A demokrácia nem ér véget a választás pillanatában. A választóknak nemcsak a vezetők kiválasztására, hanem a döntések követhetőségére és ellenőrzésére is szükségük van.
Ezért a 7 vezető modell mellett olyan digitális döntési rendszerre van szükség, amely biztosítja, hogy a fontos kormányzati és közjogi döntések nyomot hagyjanak, ellenőrizhetők legyenek, és ne lehessen őket utólag egyszerűen eltüntetni.
A demokrácia nemcsak a vezetők kiválasztásáról szól, hanem a vezetők ellenőrzésének képességéről is.
Egy demokratikus rendszer ereje nemcsak abban mérhető, hogyan választja ki a vezetőit, hanem abban is, hogyan képes ellenőrizni őket.
Koncepció
A 7 vezető modell egy közjogi javaslat, amelynek részletes kidolgozásához alkotmányjogi, közigazgatási és társadalomtudományi szakértők együttműködésére, valamint széles körű társadalmi párbeszédre lenne szükség.
A cél nem egy előre lezárt megoldás bemutatása, hanem egy olyan irány felvetése, amelyről szakmai és társadalmi vita indulhat.
Kapcsolat és együttműködés